| |
Salzburg üdülés
Üdülésen a városban lévőknek ismerniük kell, hogy Salzburg tartományi székhely a Salzburgi-medencében és a Salzach folyó partján fekszik. Belvárosa az egyik legzöldebb Európában. Legnagyobb belső hegye a Várhegy a várral. A várostól délre fekszik a Hellbrunner Berg, keleti irányban nem messze található Salzkammergut. Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. (Lakóinak száma 150 ezer.)
Salzburg nevezetességei
Salzburg Óvárosában találják az üdülésen és nyaraláson lévők a nagy Residenzplatzot, melynek közepén díszlik a híres barokk kút. Ezen a téren van a régi salzburgi érsekek székhelye, mely épületben az építőművészet kedvelői gyönyörködhetnek a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus remekeiben. A freskók, a stílbútorok, a márványajtók és a míves órák mellett itt megcsodálhatják az utazások tagjai az épület és tetőfestészet mesterműveit is.
A Szent Rupertről és Szent Virgilről elnevezett Dóm homlokzata lett Salzburg jelképe. Megdöbbenti az utazások, üdülések tagjait, hogy a dómba 10 ezer látogató fér be és csodálhatja meg a benne lévő műkincseket. Európa szerte híres kiállítás technikával mutatják be a világ természetei csodáit a „Haus der Naturí” Múzeumban. A Getreidegasse elegáns bevásárló utcában született Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban, mely épület ma Emlékmúzeum. Mozart 1769-től 1781-ig állt az érsek szolgálatában.
Az első Salzburgi Ünnepi Játékokat 1920-ban tartották, mely Toscanini közreműködésével lett világhírű 1934-37-ben. A Festung Hohensalzburg vár építését 1077-ben Gebhard érsek kezdi meg, amelyet utódai fejeznek be. Ez Európa legnagyobb, bevehetetlennek tartott katonai vára és teljes épségében megmaradt középkori építménye. Salzburgban van a világ legrégebbi fennmaradt kötélvasútja (Reißbahn). Érdemes még meglátogatniuk az utazáson és üdülésen lévőknek a Csendes éj Múzeumot és a modern művészetek múzeumát, a Rupertinumot.
A Hellbrunni kastély rendelkezik különösen nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományokkal. A látnivalók sorából kemelkedik itt Ausztria legöregebb alagútja (Sigmundstor).
Az Alpok térségének legfontosabb idegenforgalmi központjává vált Salzburg. 1997 szeptemberében az UNESCO világörökséggé nyilvánította Salzburg Óvárosát. Nemcsak az ünnepi játékok, hanem a múzeumok és a táji szépségek is vonzzák az ide látogató üdülések és utazások tagjait.
Történelme
A Salzburgi-medence a korai kőkortól lakott terület. A kelták a környék hegyeiben sóbányákat nyitottak, így a só /=Salz/ a Salzach folyó névadója is. A római kori Juvavumban a népvándorlás pusztításai után, az i. sz. 5. században alapították meg a városban Szent Péter kolostort. A Salzburg név először 755-ben szerepel. 739-től Salzburg püspöki székhely, első székesegyháza 774-re épül föl. 798-ban III. Leó pápa érseki rangra emeli a várost. Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. A város ezután a Keleti Frank Birodalomhoz tartozik. A Festung Hohensalzburg várat építését 1077-ben Gebhard érsek kezdi meg, amelyet utódai fejeznek be. 1328-ban a város hosszú ideig önállósítja magát a Német-Római Birodalomtól. Az 1348-as nagy pestisjárványban a város harmada meghalt. III. Frigyes császár 1481-ben engedélyezte a városnak a szabad bíró és polgármesterválasztást. 1525-ben a német parasztháború elérte a várost. 1481-ben lett német birodalmi város. A román kori dóm 1598-ban leégett. Ezt követően építették át a várost barokk stílusban. Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban született és 1769-től 1781-ig állt az érsek szolgálatában. A XVIII. század végén Salzburg a későfelvilágosodás központja híres művészek és tudósok közreműködésével.
A várost 1800-ban szállták meg a franciák, majd 1809-ben átadta a bajoroknak Napóleon. 1816-ban került végleg Ausztriához, 1850-ben a Salzburger Land tartomány fővárosa lett. A Salzach folyót szabályozták és a jobb partján kiépültek az új városrészek. 1860-ban kapcsolódott be Salzburg a vasúthálózatba, 1886-ban indul meg a villamos. Az első Salzburgi Ünnepi Játékokat 1920-ban tartották, mely Toscanini közreműködésével lett világhírű 1934-37-ben. 1935-ben több környező települést csatoltak a városhoz, 1939-ben pedig Hellbrunnt és Leopoldskront.
|
|